A csendes szívroham is veszélyes - ezért kell tudni róla

Tipikus tünetek nélkül

A szívrohamról úgy tudjuk, hogy olyan feltűnő tünetekkel jár, mint a mellkasi fájdalom, ami kisugározhat a vállba, a karokba, az állkapocsba, légszomj, zavarodottság, szédülés, izzadás, félelem. A valóságban azonban a szívinfarktusok közel fele nem produkálja ezeket a jeleket (vagy legalábbis nagy részüket), holott ugyanúgy elzáródik a szívbe jutó vér útja teljesen vagy részlegesen. A tünetek hiánya miatt pedig ezeket az eseményeket nem is fedezik fel a lezajlásukkor, jellemző, hogy csak egy későbbi EKG alapján azonosítja be az orvos a történteket.
Holott a csendes szívroham ugyanolyan veszélyes, mint a felismert, tünetekkel járó infarktus. Viszont míg ez utóbbit nyilvánvalóan kezelik, és nagy hangsúlyt helyeznek a következő esemény megelőzésére, úgy az első esetben sajnos mindezek elmaradnak. Holott – mint az Amerikában végzett Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) hosszú távú kutatásából kiderült -, közel 9500 középkorú személy 9 éves nyomon követése során 386-an éltek át tipikus tünetekkel járó szívinfarktust és 317 személynek volt csendes szívrohama! Vagyis korántsem ritka jelenségről van szó. 

Miért veszélyes a csendes szívroham?

Az amerikai szakemberek úgy találták, a csendes szívroham gyakrabban fordul elő férfiaknál, de a nőket erősebben fenyegeti a végzetes kimenetel. Ráadásul a tünetek nélküli infarktus megtriplázza a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben. Természetesen a következmények és a potenciális veszélyek erősen függnek olyan tényezőktől is, mint a dohányzás, a testsúly, a cukorbetegség megléte, a magas koleszterinszint és vérnyomás, és a szociális körülmények.
A kutatók szerint ezek a felismerések is arra kell, hogy sarkallják az orvosokat, hogy a felfedezett esetekben járjanak el fokozott óvatossággal és fektessenek nagy hangsúlyt a megfelelő, gyógyító életmód kialakítására. Ebben lehet óriási szerepe a kardiológussal együttműködő életmód orvosnak is.

Kiknek érdemes kardiológushoz fordulni?

- Az egyik legnagyobb rizikófaktor a cukorbetegség, amely az idegek bizonyos károsodását, az ún. neuropátiát okozza. Ennek tünetei lehetnek a zsibbadás, gyengeség, érzéskiesés a karokban, lábakban, de a neuropátia károsíthatja a szívbe, húgyhólyagba, erekbe vezető idegeket is. Viszont sok esetben csupán enyhén mutatkoznak meg a jelek, vagy éppen akár észrevehetetlenül áll fenn az idegkárosodás, így sokan nem is tudnak róla. Viszont ez a károsodás az, ami miatt szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Tehát cukorbetegeknek, mozgásszegény, stresszes életmódot élőknek, elhízott személyeknek, dohányzóknak, magas vérnyomással élőknek, és azoknak, akik korábban átéltek szívbetegséget vagy a családjukban halmozódik a szív-érrendszeri betegség, évente-kétévente érdemes egy átfogó kardiológiai kivizsgálást elvégeztetni.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)