A hőség növelheti a szívinfarktus rizikóját

Így függ össze az időjárás és a szív-érrendszer

A környezeti hatások befolyással bírnak a szív-érrendszerre, a komoly hőmérsékleti kiugrások pedig növelik a szívinfarktus rizikóját - ezek az összefüggések jó ideje ismertek már a szakemberek közt. Az Institute of Epidemiology at Helmholtz Zentrum München kutatói ezért azt szerették volna pontosan látni, hogy az elmúlt évek klímaváltozása miatt megjelenő változások, így a hideg- és a meleg rekordok hogyan hatnak a szívinfarktus kialakulásának kockázatára.
A szakemberek több, mint 27 ezer szívinfarktuson átesett beteg adatait vizsgálták meg, amelyek 1987 és 2014 közt keletkeztek. A páciensek átlagéletkora 63 év volt, 73 %-uk férfi és közülük 13.000 fő nem élte túl az infarktust. Ezeket az adatokat összevetették a meteorológiai adatokkal azokon a napokon, amikor az esemény bekövetkezett és tekintetbe vettek olyan járulékos kockázati tényezőket is, mint a szocioökonómiai státusz. Az eredményekből kiderült, hogy az elmúlt 28 évben határozottan növekedett a hőséggel összefüggő szívinfarktusok rizikója és a konkrét száma is. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a cukorbetegek és a hiperlipidémiával (megemelkedett vérzsír-szinttel) élők, és mivel ez a két betegség is sokkal gyakoribb az elmúlt években, ez még fogékonyabbá teszi az emberiséget a hőség hatásaira.    

A szívbetegeknek nehezebb az alkalmazkodás

Sztancsik doktornő szerint a szív-érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények, így a jelentős és tartós hőség is viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, tehát emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív- és érrendszeri betegek nyilvánvalóan nehezebben viselik ezt a terhelést, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Az érintetteknek mindenképpen óvatosnak kell lenniük, ha fáradékonyságot, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalnak, illetve ha eleve szívbillentyű-problémával élnek, megfigyelhetik, hogy fokozódik az ödéma-hajlam, a nehézlégzés.

Ilyenkor különösen fontos a kardiológiai vizsgálat

- A kánikula hatására több együttes hatás is megviselheti a szívet: a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk, az utóbbi pedig megváltoztatja a vízháztartást. Ezen kívül a kánikula még fel is erősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Tehát akár panasz jelentkezik a meleg, a hőség miatt, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust! EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos, megnyugtató állapot, hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az alkalmazkodásban.

Forrás: KardioKözpont  (www.kardiokozpont.hu)