A magas vérnyomás okozhat infarktust?

Mik a szívinfarktus rizikófaktorai?

Ha a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére gondolunk, érdemes tudni, hogy a tünetek kivizsgálása és akár a tünetmentesen is ajánlott vizsgálatok különösen azok számára elengedhetetlen, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

• magasabb (50-60 feletti) életkor,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterinszint,
• dohányzás,
• férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
• cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
• családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
• már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
• hormonális fogamzásgátló szedése,
• túlsúly,
• mozgásszegény életmód.

Európában a szív- érrendszeri rizikóbecslésére sokféle formula ismert, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés. Ez azt jelenti, hogy a kardiológusok azt az öt változót veszik figyelembe, amelyek a fenti felsorolás első öt helyén találhatók, így például a magas vérnyomást. Ennek alapján becsülhető meg annak a valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-, vagy agyérelzáródást, vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Fontos tudni, hogy ha ez a kockázat valakinél nagyobb is, kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel mégis jelentősen csökkenthető.

Mit jelent mindez a magas vérnyomás betegek szempontjából?

A magas vérnyomás alapvető hatással van a koszorúerekre és a szívre. A tartósan magas vérnyomás károsítja az artériák falát, elősegítve a koleszterin és más anyagok lerakódását, ami plakkokat képez. Így alakul ki az érelmeszesedés (ateroszkerózis). A felhalmozódott plakkok később beszűkítik a koszorúereket, amelyek a szívizmot táplálják oxigénnel és tápanyagokkal. A beszűkült erekben nehezebben folyik a vér, így csökken a szívizom vérellátása. Ha pedig a koszorúér teljesen elzáródik (például egy plakk megrepedése és vérrög képződése miatt), a szívizom egy része nem kap vért és oxigént, ami szívizomelhalást, azaz szívinfarktust eredményez. (Ugyanakkor a merevebb és szűkült erek összességében nem csak a stroke és a szívinfarktus, de többek közt a veseelégtelenség és a szívelégtelenség esélyét is növelik.)

A magas vérnyomás kezelésében első az életmód, aztán jöhet a gyógyszer

- A magas vérnyomás kivizsgálása a szakorvosnál történik, de nem csak vérnyomásmérést jelent – hívja fel a figyelmet dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa.  - A laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak, szemfenékvizsgálatnak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy felmérjük a szervezet állapotát, megállapítsuk, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás. A legfrissebb irányelv szerint a cél az, hogy a felnőtteknek 130/80 Hgmm alatt maradjon a vérnyomása és ezt elsősorban a szívbarát étrendre, a rendszeres fizikai aktivitásra, az egészséges testsúly fenntartására, a sóbevitel csökkentésére és a stresszkezelésre építve tartsák fenn. A szakmai szervezetek csak akkor javasolják a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, ha a vérnyomás 130/80-nál magasabb és az életmódkezelés nem tudta csökkenteni azt 3-6 hónap alatt. (Illetve, ha a kardiológiai kockázatfelmérés alapján mindenképp szükséges a gyógyszeres kezelés.) Mindezeken túl azzal is számolni kell, hogy más krónikus betegségekhez hasonlóan itt is szükséges a rendszeres kontroll, az élet végéig tartó gondozás, felülvizsgálat, esetleg a kezelés változtatása.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539800/

https://www.cdc.gov/high-blood-pressure/about/index.html

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)