A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet eddig főként a 65 év felettiek betegségének tartottak. Egy új kutatás szerint azonban az ennél fiatalabbak közt egyre többeket érint ez a probléma, ezért részben a hajlamosító tényezők kezelésére, részben a kardiológiai kivizsgálásra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A témáról dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa beszélt.
A pitvarfibrilláció veszélyesebb, mint feltételezték
Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, mielőtt újra megtelnek. Ennek eredménye a szabályos szívritmus, ami lehetővé teszi, hogy a vér folyamatosan keringjen a testben. Pitvarfibrilláció esetén azonban az elektromos jeltovábbítás hibája miatt a felső pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák. Ha pedig a pitvar összehúzódása rendkívül szapora, ezzel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. A leggyakoribb ritmuszavarnak számító pitvarfibrilláció gyors és többnyire szabálytalan szívverés okoz, növeli a stroke rizikót és vérrög kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, mennyire gyakori ez a jelenség a 65 évnél fiatalabbaknál, ugyanis eddig főként az idősebb életkorral kapcsolták össze a pitvarfibrillációt. A 67 ezer fővel végzett kutatás (akiknek negyede volt 65 év alatti) arra jutott, hogy a fiatalabbak számos szív-érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek és nagyobb náluk a pitvarfibrilláció miatti kialakult szívelégtelenség, stroke és szívinfarktus rizikója, ami kórházi ellátást igényel. Ugyancsak nagyobb volt ebben a csoportban a halálozási kockázat is.
A tanulság pedig, hogy a 65 év alattiaknál is nagyon komolyan kell venni a szív-érrendszeri panaszokat, csökkenteni kell az életmódban jelen lévő rizikófaktorokat és bizonyos esetekben gyakoribb kardiológiai kivizsgálásra is szükség van.
Milyen szív-érrendszeri rizikófaktorokra kell figyelni?
Az említett kutatás adatai szerint a vizsgált 65 év alatti személyek egy része jelentős kardiológiai kockázati tényezőkkel rendelkezett: 16%-uk dohányzott, 55%-nak volt magas vérnyomása, 20%-nál már kialakult szívelégtelenség, 21%-uk élt cukorbetegséggel és 20%-nál regisztráltak elhízást. A résztvevők több, mint fele véralvadásgátló kezelésben is részesült.
Az orvosok szerint tehát a pitbvarfibrilláció megelőzése és kezelése kritikus pontnak számít, függetlenül a páciens életkorától, nem csak 75-80 éves kortól kell ezt komolyan venni. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyeztett személyeknek segíteni kell megváltoztatni egyes életmódfaktorokat.
- A legfontosabb a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a súlyfölösleg leadása, az alkoholfogyasztás korlátozása lenne, valamint az alapbetegségek, elsősorban a cukorbetegség adekvát kezelése. Mind tudjuk, ez is összetett: a diabetológiai ellátás mellett az életmód is döntő tényező – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa. – Természetesen más betegségek is növelhetik a pitvarfibrilláció kockázatát, így kiemelt kardiológiai figyelmet érdemelnek a pajzsmirigy-betegek, az alvási apnoéval rendelkezők is. Azoknak pedig, akiknek a családjában jelen vannak a szív-érrendszeri betegségek, még fokozottabb odafigyelés, rendszeres kardiológiai kontroll is szükséges.
Ilyen kardiológiai vizsgálatokra lehet szükség
A pitvarfibrilláció kivizsgálásához és a diagnózis felállításához többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG, amellyel gyorsan ellenőrizni lehet a szív elektromos jeleit. Szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely kis méretének, praktikusságának köszönhetően akár 7 napig is viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
- A pitvarfibrillációra utaló gyors, szabálytalan szívverés sokszor csak átmenetileg jelentkezik, a kivizsgálás azonban ilyenkor is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától. Ráadásul a pitvarokban a pangó vér miatt akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. A tartósan szabálytalan szívműködés pedig szívelégtelenséghez is vezethet – ismerteti Müller doktor. -Tehát komolyan kell venni az átmeneti tüneteket is, mindenképpen fontos a korai felismerés, hiszen vérhígító kezeléssel megakadályozható a vérrögképződés kialakulása. Tünetmentes esetben sokszor csak rutin kardiológiai vizsgálat során ismerjük fel a pitvarfibrillációt, ami nagyon fontos előrelépés, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért kiemelt fontosságú a véralvadásgátló szedése és a rendszeres kardiológiai ellenőrzés.
Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
Online bejelentkezés
Téma szakértője
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus- Specialitások:
- Pitvarfibrilláció kezelése, gondozása
- Billentyűbetegségek
- Szívelégtelenség kivizsgálása
- Sztent beültetése utáni gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Kapcsolódó
orvos válaszol bejegyzésünk
A szédülés, fejfájás, orrvérzés a magasvérnyomás gyakori tünetei.A tornáról hosszabb távon semmiképp nem beszélném le, de előtte mindenképpen kivisgálás szükséges, esetlegesen gyógyszerbeállítás a mért vérnyomásértékek alapján.Néhány alapvető vizsgálatot minden hypertóniás páciensnél szükséges elvégezni .(laborvizsgálat, szemészet, hasi és szív ultrahangvizsgálat talán a legfontosabbak).A rendszeres fizikai aktivitás, testsúlycsökkentés , diéta tartása szintén elengethetetlen része az eredményes kezelésnek.Mindezekben szívesen segítünk Önnek személyes konsultációval is.
Üdvözlettel:
dr Müller Gábor
Kapcsolódó oldalak
Kamrafibrilláció
Szívkatéterezés után
Szívbillentyű hibák
Páciensek mondták
Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!
