A traumákat szó szerint a szívünkre vehetjük - fontos a kivizsgálás

Nem csak az alattomos stressz lehet veszélyes

A nőknél különösen a menopauza után nő meg az esélye annak, hogy a traumatikus események szívbetegségek kialakulásához vezessenek. Korábban már lefolytattak kutatásokat, amelyek a tartós stressz és az az endothel funkció összefüggéseit vizsgálták, de csak kevés szakember foglalkozott a traumák ezirányú hatásával. Az amerikai University of Pittsburgh School of Medicine kutatói viszont úgy találták, hogy azok a nők, akik legalább három nagy traumát átéltek életük folyamán, gyengébb endothel funkciót produkáltak, mint azok, akiknek nem volt ennyi megrázkódtatásban részük. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, amely hozzájárul az erek összehúzódásának és elernyedésének szabályozásához. A romló endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez. A kezeletlen érelmeszesedés pedig olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke.

A fizikai mellett a lelki rizikófaktorok is fontosak

- A szív-érrendszeri betegségek Magyarországon is vezetik a halálozási statisztikákat.  Régebben az infarktus, a ritmuszavar a férfiak betegsége volt, de ma – a menopauza utáni életkorban - a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer kór kifejlődése is – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Ugyanakkor tudni kell, hogy az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormonszinttel, de a stroke és az infarktus egy ún. "vulnerábilis" meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul ki. Tény, hogy az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen az életkor, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, és az amerikai kutatás tanúsága szerint egyes pszichoszociális tényezők is.
- Ez a vizsgálat is alátámasztja régi megfigyelésünket, hogy igenis komolyan kell venni, ha egy páciens úgy érzi, „valami nyomja a szívét”. Ilyen esetekben sokszor valóban jelen van olyan tünet is – például mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás -, amely akár konkrét szív-érrendszeri betegségre is utalhat. Vagyis nagyon fontos, hogy a páciens testi-lelki-szellemi egységét próbáljuk megismerni és mindezt figyelembe venni a megfelelő kezelés kiválasztásakor – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.     

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)