Az alacsony vérnyomás nem feltétlenül utal szervi problémára, de ennek kivizsgálását mindenképpen orvosra kell bízni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az esetek többségében alkati adottságról van szó, de a vizsgálatok azért szükségesek, mert többek közt szívelégtelenség, pajzsmirigy alulműködés és gyógyszer mellékhatás is okozhat alacsony vérnyomást.
A diagnosztizálása nem csak vérnyomásmérés
- Amikor valaki azzal fordul orvoshoz, hogy alacsony a vérnyomása, a kivizsgálás nem csupán vérnyomásmérést jelent – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Elsősorban alapos kikérdezéssel kell felderítenünk, milyen alapbetegségek vannak jelen, milyen gyógyszerek szed a páciens, vannak-e tünetek. Sokszor már ezek alapján is lehet következtetni az alacsony vérnyomás okára. De ettől függetlenül vannak olyan vizsgálatok, amelyeket el kell végezni. A laborvizsgálatok és az EKG mellett érdemes úgy is ellenőrizni a vérnyomást és a pulzust, hogy pár percig fekszik beteg, majd feláll, és pár percig pihen. Ha ugyanis a gyors felálláskor szédülés jelentkezik és hirtelen leesik a vérnyomás, akkor úgynevezett poszturális hipertenzióról, vagyis testhelyzet-függő alacsony vérnyomásról van szó. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szívultrahangra vagy 24 órás vérnyomásmérésre is szükség van, hiszen így láthatjuk, hogy a nap során hogyan reagál a vérnyomás az egyes tevékenységekre.
Az alacsony vérnyomást meg kell különböztetni a vérnyomáseséstől
Elsősorban tudni kell, hogy a hirtelen és erőteljes vérnyomásesés életveszélyes állapot lehet, amit olyan okok eredményezhetnek, mint például az erős vérzés, a nagyon magas vagy nagyon alacsony testhőmérséklet, az erős kiszáradás, az alkoholra, gyógyszerekre adott reakció vagy súlyos allergiás reakció (anafilaxiás sokk), a vérmérgezés és egyes szívbetegségek. Ilyen esetekben azonnal mentőt kell hívni!
A tartósan alacsony vérnyomás természetesen nem ilyen veszélyes állapot, és többek közt olyan betegségek, állapotok okozhatják, mint a várandósság, hormonális betegségek – leggyakrabban pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség -, bizonyos, főként magas vérnyomásra, depresszióra, Parkinson-kórra rendelt gyógyszerek, szívelégtelenség, szívritmuszavar, májbetegségek.
Igényel-e kezelést az alacsony vérnyomás?
Az alacsony vérnyomás rendezésében elsősorban életmódbeli változásokra lehet szükség. A jó tanácsok az alábbiak:
- Alacsony vérnyomás esetén bátrabban lehet bánni a sózással, viszont többször kisebb adagokat érdemes enni.
- Sok folyadékot kell fogyasztani, de érdemes limitálni az alkoholt.
- Érdemes az új gyógyszerek rendelésekor jelezni a kezelőorvosnak, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, hiszen így át lehet gondolni az esetleges mellékhatásokat.
- A véráramlás fokozása miatt is ajánlott a rendszeres mozgás.
- Érdemes mindig lassabban felállni, felállás előtt átmozgatni a lábakat, bokákat. Fekvésből pedig először ajánlatos oldalra fordulva lassan felülni, és csak azután felállni.
- Óvakodni kell a nagy súlyok emelgetésétől, és bármilyen jelentős erőlködéstől.
- Kerülni érdemes a napon való álldogálást, illetve a meleg vízben üldögélést.
- Az orvossal egyeztetve el lehet kezdeni kompressziós zokni vagy harisnya viselését, mert az csökkenti az lábszárakban keringő vér mennyiségét, így az máshová áramolhat.
Bizonyos esetekben, ha a tünetek súlyosak, és nem rendeződnek ezen változtatások után, az orvos elrendelhet gyógyszeres kezelést is, amelyek kifejezetten a vérnyomás emelését célozzák.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Online bejelentkezés
Téma szakértője
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta- Specialitások:
- Szapora pulzus, erős szívdobogás érzés kivizsgálása
- Szívritmuszavar terápiája
- Életmód tanácsok
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Kapcsolódó
orvos válaszol bejegyzésünk
Köszönöm, hogy leírta a panaszait. Azt nem említette, szed-e jelenleg valamilyen gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt — ez fontos lenne, mert több készítmény is okozhat hasonló tüneteket.
Fizikális vizsgálat és részletes laboreredmények nélkül nehéz pontosan megmondani, hogy a rosszullétek hátterében hormonális eltérés (például pajzsmirigy-működés zavar), ionháztartási probléma (kálium, magnézium, kalcium), esetleg klimaxhoz társuló vegetatív tünetek, vagy egy paroxizmális ritmuszavar áll-e. Utóbbit valóban nehéz „elcsípni", ha a rosszullét alatt nem készül EKG.
Fontos lenne tudni: rosszullétek között mennyi a nyugalmi pulzusa, a panaszok inkább nyugalomban vagy fizikai terhelésnél jelentkeznek.
Amennyiben a laborok és hormonvizsgálatok rendben vannak, és nincs kimutatható eltérés, szóba jöhet kis adagú béta-blokkoló (pl. bisoprolol vagy metoprolol), amely csökkentheti a hirtelen felszökő pulzushoz kapcsolódó tüneteket és megelőzésben is segíthet. A néhány percig-1-2 órán tartó 160–170-es pulzus önmagában ritkán okoz tartós szívkárosodást, de mindenképpen kivizsgálást igényel, és kezelni érdemes, hogy elkerülhető legyen a további rosszullét.
Ha megírja a fentieket (gyógyszerek, nyugalmi pulzus, laboreredmények), pontosabban is tudok segíteni.
Üdvözlettel:
Dr.Petróczy Natália
Kapcsolódó oldalak
Szívdobogás érzés
Extrasystole