Gondoltad, hogy ez az 5 jel szívproblémára utalhat?

1. Magas vérnyomás

A magas vérnyomásra sokan legyintenek, mondván, semmi bajuk nincs tőle. Ez tulajdonképpen igaz is, hiszen a magas vérnyomás leggyakrabban nem okoz tünetet, de közben alattomosan növeli a szívinfarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ha nem csökkentjük az értékeket, szép lassan lerakódások, plakkok alakulhatnak ki az erekben, amelyek egyre inkább akadályozzák a vér kielégítő áramlását. Amikor pedig a vérnek folyamatosan „magas fordulaton” kell  harcolnia az erekben a továbbjutásért, az nagyon megviseli a szívet.  Így következményként számos betegség kialakulhat – tulajdonképpen a magas vérnyomás talaján. Azt is tudni kell, hogy a probléma ellen elsősorban a gondosan felépített életmóddal lehet harcolni, és csak akkor ajánlott gyógyszeres kezeléssel próbálkozni, ha a 3 hónapos, kardiológus által javasolt életmódterápia nem hoz eredményt.

2. Légszomj

Ha a lépcsőzés vagy egy rövidebb futás – például a buszhoz – szokatlanul kimerít, nem feltétlenül csak az edzettlenség lehet a háttérben, gondolnunk kell a szívproblémákra is. Tény és való, hogy a terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami szintén kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelését mielőbb érdemes elkezdeni.

3. Köhögési rohamok

Nem minden gyakori köhögési roham tudható be a megfázásnak. Egyes esetekben a pangásos szívelégtelenség miatt folyadék gyűlhet fel a tüdőben, ami zihálást és köhögést okozhat, mintegy az asztma vagy a tüdőbetegség gyanúját keltve. Amikor ugyanis a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért, az részben az erekben marad, pang, és a folyadék olyan helyeken is felgyülemlik, ahol nem lenne szabad, így a májban, a hasban, a lábakban és akár a tüdőben is. Ha a köhögés mellé fehér vagy rózsaszín, esetleg véres köpet is társul, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.

4. Szívdobogás-érzés

A pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár edzettebb személyeknél ez alacsonyabb is lehet. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, és persze szívprobléma is. A magas pulzusszám okozta szívdobogás-érzés nem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást.

5. Fogínygyulladás

Normális esetben a szájban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint bekerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.  És hogy hogyan lehet ennek a folyamatnak a vége akár szívinfarktus? Az infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög.

- Számos szívbetegség sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.  Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kardiológiai kezelés.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)