Gyakori kérdések és válaszok a szívrohamról

 MELYEK A SZÍVROHAM LEGGYAKORIBB TÜNETEI?

A mellkasi fájdalom a szívroham legjellemzőbb tünete, szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére.  A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő.

VALÓBAN LÉTEZIK EGY "CSENDES" FORMÁJA?

Igen, létezik olyan típusa, amelynek az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli a szívrohamra jellemző tüneteket. Leginkább atípusos tünetei vannak, (nem jellegzetes tünetek) például a mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, a hányinger, a hányás, a  gyomorégés és a légszomj. A néma infarktus inkább gyomorrontásra, vagy az influenzára hasonlít. Ennek ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodást képes okozni a szívizomban, különböző ritmuszavarok alakulhatnak ki, és éppúgy  veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló roham.

MELYIK NAPSZAKBAN A LEGGYAKORIBB AZ INFARKTUS?

A nap során bármikor bekövetkezhet, de 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége hogy a reggeli, illetve a délelőtti órákban történjen meg.

A STRESSZ NÖVELI A SZÍVROHAM ESÉLYÉT?

Sajnos igen. Ezt erősítettem meg többek között az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett INTERHEART című tanulmány is. (http://www.medscape.com/viewarticle/489738#vp_3) Az elemzés szerint, a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódik meg lelki stressz, a nehéz élethelyzetek, a munkahelyi feszültség, az anyagi problémák feldolgozási nehézségei. Ennek az az oka, hogy a stressz növeli a vérnyomást, amelynek hatására az érfal sérül, funkcióját veszti, falára meszes plakkok rakódnak fel, érszűkület alakul ki, amely rontja a szívizom vérellátását.

MIT TEGYEK, HA ÚGY ÉRZEM, HOGY SZÍVROHAMOM VAN?

• Ne diagnosztizálja magát, késlekedés nélkül hívja a mentőket (104)!
• Amennyire lehet, próbáljon meg nyugodtan maradni, üljön vagy feküdjön le
• Ha van otthon, vegyen be egy aszpirint, mert az gátolja a veszélyes vérrögképződést, vagy nitroglycerin tablettát, mely az anginás panaszokat oldja
• Értesítsen egy szomszédot vagy egy közeli ismerőst telefonon, hogy jöjjön segíteni
• Ne zárja kulcsra a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jönni

MI FOG TÖRTÉNNI A KÓRHÁZBAN?

Elsőként EKG-vizsgálattal monitorozzák a szív elektromos működését, hogy szívrohamra utaló tüneteket keressenek. Vért is vesznek, melynek során azt vizsgálják, hogy szenvedett-e sérülést a szívizom. Ezt a vér troponin szintjéből lehet megállapítani, mert ez a fehére, amely a szívizom elhalása során, a sérült szívizomsejtekből kerül a véráramba.  A vizsgálati eredményektől és a beteg állapotától függően az orvosok döntik el, hogy mi legyen a következő lépés.  

 MIT TEHETEK A SZÍVROHAM MEGELŐZÉSÉÉRT?

Mivel az infarktus az életet veszélyeztető állapot, nagyon fontos, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. Sokat tehetünk ennek a súlyos állapotnak az elkerüléséért, ha rendszeresen részt veszünk kardiológiai szűréseken, illetve megfelelő időközönként ellenőriztetjük vérnyomásunkat, koleszterinszintünket, és vércukorszintünket. „Ki kell hangsúlyozni a helyes életmód fontosságát a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében. Ennek legyen része az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás, valamint a stressz megfelelő kezelésének elsajátítása is” – javasolja Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)