Hogy működnek a vérhígítók és mit kell tudni a szedésükről?

Valóban hígítja a vért a vérhígító?

A vérrögök egyfajta fenyegetésnek tűnhetnek a laikusok szemében, holott a vér „rögösödésére” van szükség ahhoz is, hogy egy sérülés kapcsán ne vérezzünk el. Ugyanakkor a vérrögök vezethetnek szívinfarktushoz, stroke-hoz, mélyvénás trombózishoz vagy tüdőembóliához is. A veszélyes vérrögök kialakulásának megakadályozását célzó gyógyszerek az antikoagulánsok, vagyis véralvadásgátlók, közismert nevükön vérhígítók. Valójában ezek a klasszikus gyógyszerek nem teszik hígabbá a vért, de csökkentik az alvadási képességét azáltal, hogy blokkolják a K-vitamin-függő alvadási faktorok kialakulását. (Az új típusú antikoagulánsok hatásmechanizmusa ettől eltér, és nagy előnyük, hogy nem igényelnek olyan szoros orvosi kontrollt, hátrányuk viszont a magasabb áruk.)
A legrégebbi, hatékony antikoagulánsok (legismertebb közülük a Warfarin) ugyanis rendszeres vérellenőrzést tesznek szükségessé, és bizonyos megszorításokkal is járnak. A kardiológus előírása szerint az esetek nagy többségében az ilyen gyógyszert szedőknél javasolt a hatáserősséget mérő, úgynevezett INR-érték 2-3 közötti tartása (kivéve a műbillentyűvel élő betegeket). Éppen ez a feltétel az, ami miatt rendszeresen vérelemzésre, és ez eredmény alapján elrendelt, akár változó dózis szedésére van szükség. Már csak ez a fajta variabilitás is szükségessé teszi a rendszeres kardiológiai kontrollt.

A vérzés jeleit ellenőriztetni kell

- Nem véletlenül vénykötelesek a véralvadásgátlók, hiszen dozírozásuk döntő jelentőségű. Ha túl alacsony a dózis, vérrögök keletkezhetnek, ha túl magas, vérzés jelentkezhet, súlyos esetben akár az emésztőrendszerben vagy az agyban is. Éppen ez utóbbi miatt kell az antikoagulánst szedőknek óvatosnak lenni, és a vérzést, esést, szokatlan véraláfutást ellenőriztetni a kezelőorvossal. Mellékhatás lehet még az fogínyvérzés, az orrvérzés, a vér megjelenése a vizeletben, a székletben. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha szokatlan, vagy a korábbiaknál erősebb fejfájás jelentkezik – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Vannak olyan jelek, amelyeknél késlekedés nélkül mentőt kell hívni: súlyos fejfájás, zavartság, gyengeség, nagy vérdarabok felköhögése, vérhányás, nem múló vérzés, fényes, piros vér a székletben, fejsérülés.  Ugyanakkor a kisebb vérzések rizikóját csökkentheti, ha például puhább fogkefét, penge helyett elektromos borotvát használunk, ha óvatosan bánunk az éles tárgyakkal, ha kerüljük az ütéssel, sérüléssel járó sportokat, helyzeteket.

Életmód véralvadásgátlás mellett

• Minden orvosi beavatkozás előtt tudatni kell a kezelőorvossal, ha véralvadásgátlót szedünk. Bizonyos procedúrák, például fogászati vagy más műtétek előtt fel kell függeszteni a szedést. 
• Ugyancsak egyeztetni kell a tervezett vagy már fennálló terhességről, ugyanis várandósan nem ajánlott véralvadásgátlót szedni.
• Tilos önhatalmúlag megváltoztatni a gyógyszer dózisát, vagy szedését, ehhez mindenképpen kardiológiai egyeztetés szükséges. A kihagyott adagok helyett nem szabad dupla adagot bevenni legközelebb.
• Minden egyéb gyógyszer vagy táplálék kiegészítő szedése előtt ki kell kérni a kardiológus tanácsát.
• Véralvadásgátló szedése mellett óvakodni kell az alkoholfogyasztástól, vagy legalábbis limitálni kell azt alkalmi 1-2 pohárra. Az alkohol véralvadás csökkentő hatása még akkor is növeli a súlyos vérzés kockázatát, ha az INR a célértékek közt van.
• A magas K-vitamin tartalmú élelmiszerek csökkenthetik az antikoagulánsok hatását, ezért bizonyos ételeknél figyelni kell mennyiségekre (nem szükséges teljesen kerülni azokat). Ilyenek például a zöldleveles zöldségek, mint a brokkoli, a spenót, a saláta, a káposzta. Bizonyos fűszerek, pl. a kurkuma az alvadásgátlók hatását növelik, így természetes ellenszerei a vérrögképződésnek.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)