Kezeletlenül életveszélyes lehet, kezeléssel karbantartható a tachycardia

Mikor természetes és mikor kóros a gyors pulzus?

A 100-nál több szívverés percenként, vagyis a tachycardia sokszor természetes jelenség, például egy nagyobb intenzitású mozgás, láz, szorongás esetén, és ugyancsak természetes jelenségként, tulajdonképpen tünetként viheti fel a pulzust például az anémia vagy a pajzsmirigy túlműködés. Vagyis ilyenkor jól körülhatárolható, nem szív-érrendszeri abnormalitásban keresendő oka van a gyors szívverésnek. Lehetséges ugyanakkor, hogy éppen ez utóbbiról van szó, vagyis valami nem jól működik például a szív elektromos rendszerében, esetleg valamilyen betegség, nem ritkán szívelégtelenség okozza a tachycardiát.
- Amikor valakinek túl gyorsan ver a szíve, az megakadályozza, hogy a szív kamrái megfelelően megteljenek vérrel az összehúzódások között. Ez viszont a perctérfogat csökkenését jelenti, más szóval, elégtelenné válik a test más szerveinek vérellátása. Emiatt alakulhatnak ki olyan tünetek, mint a gyengeség, a légszomj, a zavartság, a verejtékezés, az ájulás közeli állapot vagy akár az ájulás is – ismerteti Sztancsik doktornő. – Különösen azok az idősebb személyek a veszélyeztettek az ilyen típusú tachycardia szempontjából, akiknek valamilyen strukturális szívbetegségük van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki más védett lenne, hiszen a tachycardia kialakulhat ilyen szempontból egészséges, fiatalabb személyeknél, akár gyerekeknél is. Mivel a tachycardia bizonyos fajtája (elsősorban a tartós kamrai tachycardia talaján kialakuló kamraremegés) életveszélyes lehet, ezért, ha valaki légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat, izzadást, erős rosszullétet tapasztal, mentőt kell hívni! Ugyanakkor a diagnosztizált és jól kezelt tachycardia mellett a páciens teljes életet élhet!

A diagnosztizálás lehetőségei

- A szívritmuszavar kivizsgálásának első lépése az alapos kikérdezés, többek közt a panaszok jellegéről, a tünetek kialakulásának körülményeiről, meglévő betegségekről, gyógyszerszedésről, a páciens életviteléről, a családban öröklődő betegségekről. Ezen információk alapján dönthetjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.–  A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet terheléses EKG, 24 órás vagy akár 7 napos Holter EKG, szívultrahang, laborvizsgálatok és esetleg más speciális vizsgálatokra. Ha felmerül a gyanúja olyan betegségeknek, amelyek szintén gyors pulzust okozhatnak, mint például a pajzsmirigy betegségek, vashiányos vérszegénység, ezek diagnosztizálásához más szakorvosi vizsgálatok felé irányíthatjuk a pácienst.

A tachycardia kezelési lehetőségei

Amint a kardiológus diagnosztizálja a tachycardiát, körvonalazódik a kezelés módja is.
Sztancsik doktornőtől tudható, hogy az esetek egy részében elég csak az életmódon változtatni és a pulzus rendeződik, máskor az esetleges gyógyszer mellékhatásokat kell kiiktatni. Az esetek nagy részében gyógyszeres kezelésre van szükség, és felmerül az úgynevezett kardioverzió nevű eljárás is. Ilyenkor gyógyszeresen vagy elektromosan „sokkolják” a szívet, amely így újraindul és beállítja a normál szívritmust. Ez az eljárás sürgősséggel és tervezetten is megtörténhet kórházi körülmények közt.
Ezeken kívül súlyosabb esetekben is több kezelési lehetőség közül választhat a kezelőorvos, az ablációtól a pacemaker beültetésen  keresztül a szintén beültethető kardioverter-defibrillátorig. Végső soron pedig különböző típusú szívműtétek jöhetnek szóba.

Forrás. Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)