Lábdagadás, ödéma? Irány a kardiológus!

Az ödéma okát mindig vizsgálni kell

Az ödéma egy legtöbbször szemmel látható duzzanat, amely leggyakrabban az alsótesten jelentkezik, jellemzően a lábon, a bokán, a lábfejen. Ha az ödémás láb mellett nehézlégzés, köhögés, mellkasi fájdalom, görcsök és erős fáradtság is jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, legjobb mentőt hívni!
Az ödéma számos ok miatt kialakulhat, okozhatja akár egy allergiás reakció is. Ennél azonban bonyolultabb esetekben is jelentkezhet, hiszen orbánc, veseelégtelenség, májelégtelenség, Crohn-betegség és zavart enzimműködés is járhat ilyen tünettel. Szív eredetű alsó végtagi ödema mindkét oldalon jelentkezik.
- Mindezeken túl nem szabad elfeledkezni arról, hogy ödéma nem csak látható helyen alakulhat ki, hanem a belső szerveknél is. Emésztőrendszeri ödémára utalhatnak például az emésztési zavarok, az étvágytalanság, a fogyás. A hasban kialakuló ödéma (hasvíz) tünete lehet például a gyakori éjszakai vizelés, a haskörfogat növekedése, és jellemzően májelégtelenség vagy hosszan tartó szívelégtelenség okozhatja – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

Mikor érdemes kardiológushoz fordulni?

Ha valaki lábdagadást, ödémát tapasztal, és más olyan jelek vagy akár leletek is vannak, amelyek szív-érrendszeri eredetre utalnak, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson. A szakorvos a kikérdezéssel, a fizikális vizsgálatokkal, a képalkotó eljárásokkal, labortesztekkel felállíthatja a diagnózist és elrendelheti a megfelelő kezelést.
Ezek lehetnek a kivizsgálás elemei:

• Kikérdezés, a kórtörténet megismerése

Érdemes végiggondolni, összeírni a szedett gyógyszereket, ugyanis akár egy-egy gyógyszer mellékhatása is lehet az ödéma. Leginkább bizonyos vérnyomáscsökkentőknél, főként a kálcium-antagonistáknál, valamint szteroid tartalmú gyógyszereknél lehet ez megfigyelhető.

• Fizikális vizsgálat

Minden esetben történik megtekintés, tapintás és fonendoszkópos vizsgálat is. Az első két módszerrel többek közt azt dönthető el, hogy az ödéma hol helyezkedik el, lokális, tehát körülírt és csak egy testrészt érint, vagy generalizált, tehát több testrészen megjelenik. Az egyszerű fonendoszkópos vizsgálattal pedig szintén sok információhoz juthat a szakorvos. A szív-érrendszeri eredetű ödémát például mindig kíséri a tüdőben jelentkező, jellegzetes pangásos zörej, ami ezzel a módszerrel felfedezhető.

• További vizsgálatok

Mindig szükség van laborvizsgálatokra, tehát vér- és vizeletelemzésre is, és a pontos diagnózishoz hasznos lehet néhány specifikus laborvizsgálat is. Például az esetlegesen károsodott vesefunkciók felmérésére, más esetben a csökkent összfehérje-szint vagy a szívelégtelenségre utaló emelkedett BNP-szint mérésére is alkalmas a laborelemzés. Az adott helyzettől függően fontos lehet még a szívultrahang vizsgálat, amellyel mérni lehet a szív pumpafunkióját is.    

- A vizsgálatok eredményeire építve fel tudjuk állítani a diagnózist és ha az szív-érrendszeri jellegű, akkor el lehet kezdeni a kezelést, ami szorítkozhat akár csak egy gyógyszerváltásra, de kardiológiai vagy más célú kezelésre és életmódváltásra is szükség lehet – foglalja össze a szakorvos.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)