Azoknak az egészséges személyeknek, akik sport közben kiugróan magas pulzust mérnek, ijesztő lehet a jelenség, mint ahogyan szívritmuszavarral élők is tarthatnak a mozgás során tapasztalt erős szívdobogástól. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, mire kell figyelni, mikor szükséges a kivizsgálás.
Egyénileg dől el, kinél mit jelent a magas pulzus
Ahhoz, hogy képet kapjunk a pulzusunk alakulásáról, néhány hétig érdemes megmérni az ébredési-, a nyugalmi és a terhelés során kialakuló értéket. Ez alapján kirajzolódik egy kép, amelynek megítéléséhez tudni kell, hogy a normál értékek elég széles határokon belül mozoghatnak. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám 50-80 ütés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sortolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető. A legtöbb embert azonban a magas pulzusérték ijeszti meg, amelynek ugyanakkor számos oka lehet, mint például a koffein, a hormonális változások, a stressz és a félelem, amelyet akár egy orvosi vizsgálat is kiválthat. Terheléskor szintén megemelkedik a pulzus, a kérdés csak az, mennyire és miért.
Baj, ha edzés közben lesz magas a pulzus?
Nyilvánvaló, hogy minél intenzívebb az edzés, annál magasabb a pulzusszám. Komolyabb sportolók tudják, hogy céljaik eléréséhez melyik pulzustartomány a kívánatos és képesek is azon belül edzeni. Profiknál és hobbisportolóknál az is gyanús lehet, ha szubjektíven könnyebbnek ítélik meg az adott fizikai aktivitást, mégis magas pulzusértékeket tapasztalnak a mérés során. Ez már egy olyan jelenség, amellyel mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben. A tachycardia, vagyis a megszokotthoz képes túl szapora szívverés ugyanis elhanyagolt esetben komoly gondot okozhat. A teendő tehát ilyen esetben az, hogy az adott helyzetben erősen visszaveszünk az edzés intenzitásából (ne álljunk le túl hirtelen, hanem kezdjünk el sétálni), majd ha kissé rendeződött a pulzus, érdemes leülni vagy lefeküdni. Amennyiben pedig többször tapasztalunk ilyen problémát, esetleg túlzott izzadással, szédüléssel, mellkasi fájdalommal együtt, jelentkezzünk be egy kardiológiai kivizsgálásra. Azt is jó tudni, hogy egyes ritmuszavaroknál a pulzusszám és a szívfrekvencia különbözhet, ilyenkor csak EKG vizsgálat, vagy például okosórához csatlakozó szívfrekvencia-mérés ad pontos képet.
Hogyan sportolhatunk, ha kiderül, hogy szívritmuszavarunk van?
A szívritmuszavarral élőknek fontos tudniuk, hogy csupán nagyon kevés olyan formája van a ritmuszavarnak, amikor a sportolás veszélyes lehet. De még ilyenkor is érdemes gyógytornász vagy orvos által felügyelt mozgást végezni – alapos sportkardiológiai kivizsgálás után. A szívritmuszavarok döntő többségében a fizikai aktivitás nem csak megengedhető, de kifejezetten ajánlott.
- Akik korábban nem mozogtak, hanem éppen a diagnózis hatására szeretnének tenni az egészségükért, konzultáljanak kardiológussal és mozgásterapeutával, hogy kidolgozhassanak egy biztonságos edzéstervet. Kezdetben elég csupán 5-10 percet tempósan sétálni, később pedig fokozatosan emelni az időtartamot, a távot, és ha nem kellemetlen, a sebességet. A cél a heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgás lenne – egészségeseknek is. Akik már korábban is aktívan éltek, azoknak a kivizsgálás segíthet egy új, megfelelő edzésterv és intenzitás kialakításában – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Ebben a folyamatban fontos a 24 órás Holter EKG vizsgálat és a terheléses EKG vizsgálat. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés közben) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Előfordulhat például, hogy 10 km/óra sebességgel már nem ajánlott futnia egy páciensnek, de a 8 km/órás kocogás kimondottan jót tesz. A cél tehát mindenképpen a biztonságos és hatékony mozgás beillesztése az életmódba, szükség esetén rendszeres kardiológiai kontroll mellett.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
| Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el! |
| Bejelentkezés nyugalmi EKG vizsgálatra: |
Budai KardioKözpont - természetesen biztonságban |
Online bejelentkezés
Téma szakértője
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus- Specialitások:
- Pitvarfibrilláció kezelése, gondozása
- Billentyűbetegségek
- Szívelégtelenség kivizsgálása
- Sztent beültetése utáni gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Kapcsolódó
orvos válaszol bejegyzésünk
Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.
Üdvözlettel
Dr. Ferenczy Péter
Kapcsolódó oldalak
Szívritmuszavar
Mitrális szűkület
Kamrafibrilláció
Páciensek mondták
Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!
