Már az átlagos terhelés is megviseli? Ilyen kardiológiai okai lehetnek

Ilyen gyakori kardiológiai okai lehetnek a csökkent terhelhetőségnek

• Szívelégtelenség

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban később speciálisabb panaszok is jelentkeznek, mint a boka környéki ödéma (tipikus a mélyen bevágó zokni nyoma), a légszomj, ami eleinte főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is, az erős, gyors szívdobogás (palpitáció), esetleg az étvágytalanság, hányás.

• Kardiomiopátia

A kardiomiopátia a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében a szívizom károsodása áll. A kardiomiopátia kezdetben nem okoz tünetet, később, az állapot romlásával megjelenhetnek a panaszok, amelyek kezeletlenül fokozódhatnak is. Jelentkezhet mellkasi fájdalom, különösen fizikai megterhelés vagy nagyobb étkezés után, nehézlégzés fizikai aktivitás hatására, ödéma megjelenése a bokán, lábfejen, lábakon, hason és a nyak vénáinál, zavarodottság, szédülés, erős vagy szabálytalan szívverés.

• Koszorúér-betegség

Koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük, ugyanis amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, elégtelenné válik annak munkája.  Bizonyos megközelítésben a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, és a szívbillentyű-betegség ún. specifikus, vagy szekunder kardiomiopátiának tekintendő. Az emiatt fellépő oxigénellátási zavar egy darabig nem feltétlenül okoz gondot, de mindenképp fel kell figyelni a leggyakoribb tünetre, a mellkasi fájdalomra, valamint a kimerültségre, a csökkent terhelhetőségre és a leginkább fizikai terhelés hatására jelentkező angina pectorisra, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalomra, ami szívinfarktusra emlékeztethet.  Atipikus tünetek is utalhatnak koszorúér-betegségre, például nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, gyomorégés, hasi diszkomfort, hányinger.

A kivizsgálás eredményeire épülő diagnózis a kezelés alapja

A diagnózishoz olyan vizsgálatok szükségesek, mint az anamnézis felvétel, a fizikális és képalkotó vizsgálatok, valamint a tesztek. A tapasztalt kardiológus már a sztetoszkópos „hallgatózásból” is számos betegség jeleire következtethet. A következő lépésben szükség lehet olyan tesztekre, mint a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG és szívultrahang és akár a 7 napos Holter EKG. Az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés, esetleg biopszia, azaz mintavétel a szívizomból. 

Mire szolgálnak a terheléses vizsgálatok?

- A terheléses vizsgálatok során információ nyerhető a szív terhelésre adott válaszáról. Gyakran a csökkent terhelhetőség okaira is következtetni lehet az eredmény alapján – hangsúlyozza dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus. - A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Az is kiderülhet ebből a vizsgálatból, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – például jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. A megfelelő terhelést az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetjük el, miközben a páciensek a futópadon egy hevederrel is rögzítve vannak. Akinél pedig nem jön más szóba, akár egy futópadon végzett séta vagy egy lassú tekerés is alkalmas lehet arra, hogy a terhelésre adott reakciókat vizsgáljuk. Maga a terhelés úgy zajlik, hogy elektródákat csatlakoztatnak a kényelmes ruhába öltözött páciens mellkasára, és egy vérnyomásmérőt is rögzítenek. Ezek teszik lehetővé, hogy folyamatosan monitorozható legyen a szívritmus, a vérnyomás, a pulzusszám. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihen, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. 
A terheléses szívultrahang lényege, hogy miközben a páciens egy fekvőkerékpárt teker – vagyis fizikai terhelésnek van kitéve – a szívműködése ultrahanggal vizsgálható. Ezen vizsgálat hiányában is kivitelezhető a szív terhelése, de ezt csak különböző gyógyszerekkel lehet megoldani. Nyilvánvaló, hogy a fiziológiás terhelés, vagyis a fekvőkerékpár használata ennél jóval természetesebb, mellékhatásoktól mentes és biztonságos vizsgálat. Szakmai ajánlások szerint is a terheléses szív ultrahang vizsgálat a koszorúér szűkület kimutatásának hatékony, elsődlegesen ajánlott módszere, hiszen a szintén ezt vizsgáló CT-vel szemben nem okoz sugárterhelést sem.
Minden terheléses vizsgálatnak lehet kontraindikációja is, ezek esetleges meglétéről az előzetes kivizsgáláson során győződik meg a kardiológus.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)