Meddig kell csökkenteni a koleszterinszintet? Mit jelent a célérték?

Életmód és gyógyszer együtt hat

A köznyelvben "jó koleszterinnek" nevezzük a nagy sűrűségű (high density-HDL) koleszterint, "rossz koleszterinnek" a kis sűrűségű (low density-LDL) koleszterint. A tartósan fennálló  emelkedett koleszterinszint következménye, hogy az érfalban gyulladásos sejtekkel körbevett, fibrinsapkával lefedett koleszterin lerakódások, plakkok keletkeznek, amelyekbe később kalcium is rakódik. Ezt a folyamat maga az érelmeszesedés, amely gyakran csak egy első fázis. A folyamat előrehaladtával az erek fokozatosan beszűkülnek, elzáródnak, csökken vagy megszűnik bennük a véráramlás. Ennek következménye lehet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy az artériás trombózis (végtagi elzáródás), az érelzáródás helyétől függően. Tehát a magas koleszterinszintnél mindenképpen a csökkentésre kell törekedni.
- A koleszterinszint csökkentéséért sokat tehetünk a megfelelő életmód kialakításával, amelyet az orvosi iránymutatás még hatékonyabbá tehet. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normál értékek beállításához. Gyógyszeres koleszterincsökkentésre elsősorban a sztatin típusú készítmények ajánlottak, bár alkalmazunk még fibrátokat, felszívódás gátló és más hatású gyógyszereket is ezzel a céllal. A sztatin előnye, hogy nagyon hatékony képes az LDL-koleszterinszintet csökkenteni. Ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert az LDL-koleszterinszint több, mint 50 %-os csökkenésével a koszorúér plakkok regresszióját (visszafejlődését) lehet elérni, 1 mmol/l LDL-koleszterinszint-csökkentés 10%-kal csökkenti az összhalálozást, 2-3 mmol/l LDL-koleszterinszint csökkentéssel pedig 40-50 %-os javulás érhető el a kardiovaszkuláris események gyakoriságában.

Mit jelent a célérték?

A koleszterinszint célértékét mindig a kardiológus határozza meg, számos tényezőt, alapállapotot, kockázatot, tüneteket, stb. figyelembe véve. Nagy vonalakban 3 fő csoportra lehet osztani a pácienseket.

Igen nagy kockázatú állapot:

Meglévő koronáriás betegség, amihez kapcsolódik

• cukorbetegség,
• metabolikus szindróma,
• erős dohányzás,
• krónikus vesebetegség,
• perifériás érbetegség.

Akut korona szindróma, iszkémiás stroke, kritikus végtag iszkémia jelenléte.
Ilyen esetben az összkoleszterin célértéke kevesebb, mint 3,5 mmol/l, az LDL-koleszterin célértéke kevesebb, mint 1,8 mmol/l.

Nagy kockázatú állapot:

• Egyéb koronária, cerebrovaszkuláris és perifériás érbetegségek,
• cukorbetegség,
• perifériás érbetegség jelenléte.

Ebben az állapotban az összkoleszterin célértéke kevesebb, mint 4,5 mmol/l, az LDL-koleszterin célértéke kevesebb, mint 2,8 mmol/l.

Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot

Ilyen, enyhébb esetben a koleszterinszint célértéke kevesebb, mint 5 mmol/l, az LDL-koleszterin célértéke kevesebb, mint 3 mmol/l

Ha elértük a célértéket, abbahagyhatjuk a kezelést?

- A célértékekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy mindenki ismerje a kezelőorvosával egyeztetett személyes koleszterin célértékét. A laboratóriumi ellenőrzésnél sem feltétlenül a referencia tartomány számít, és az, hogy meg van-e csillagozva az eredmény, hanem, hogy a saját célértékhez képest milyen az az eredmény – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Ha valaki még nem érte el a célértéket, akkor fokozni kell az életmódbeli erőfeszítéseket, és esetleg a gyógyszerelés is változtatást igényel. Ha viszont megvannak a célértékek, az nem jelenti azt, hogy vissza lehet állítani a korábbi életmódot és be lehet fejezni a gyógyszerszedést. Megfelelő életmóddal elképzelhető, hogy csökkenthető a koleszterincsökkentők adagja, de azt el kell fogadni, hogy szedésükre folyamatosan szükség lesz, már csak azért is, mert életmóddal egy bizonyos szint alá nem csökkenthetők az értékek, amelyeket a genetika is befolyásol.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)