Miért alacsony a pulzusa?

Mitől lehet alacsony a pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, hogy milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek a sinus csomóban. 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető, egy átlagos felnőttnél jellemző a percenkénti 70-75 szívdobbanás. Ami ennél alacsonyabb, annak számos természetes oka lehet, például edzett sportolók erősebb szívének kevesebbet is elég pumpálni. Egy fiatalabb, fit személy probléma nélkül élhet akár 50-es pulzusszámmal is.
A szívverés sebességét a testi edzettségen túl azonban számos tényező befolyásolja, mint például az érzelmek, a stressz, a testösszetétel, a hőmérséklet, a koffein, az alkohol és a nikotin.  Ezen kívül azonban alacsony pulzusszámot okozhat többek közt a pajzsmirigy alulműködés, illetve a kóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak. Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam talaján vagy akár mérgezés miatt.

Számít, mikor és hogyan mérünk?

A korrekt eredményekhez az is számít, mikor mérjük a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban mérünk és erről naplót is vezetünk. (Nyilvánvalóan más értékeket fogunk kapni, ha közvetlenül terhelés után történik a mérés, bár ennek is megvan a maga szerepe, azonban ezt érdemes szakemberre bízni.)
Ha azonban nincs kéznél automata vérnyomásmérő, tapintsuk ki a szívverésünket a csuklónknál. Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé. Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva. Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. Nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

- Ha nem természetes oka van az alacsony pulzusnak, mindenképen ajánlott a kivizsgálás, mert lassú szívverés esetén a szervezet nem jut elég friss vérhez. Sokszor már a kikérdezés során kiderül valamiféle egyszerű ok, mint az, hogy egy – akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszer, például a béta-blokkoló okozott ilyen tünetet. Ez esetben történetesen a dózist mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve megszűnhetnek a panaszok is – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ugyanakkor számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet, és csak a méréskor derül fény például a lassú vagy szabálytalan szívverésre. Ha azonban olyan tünetek jelentkeznek, mint erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, légszomj, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés, feltétlenül végig kell menni a kardiológiai kivizsgálás lépésein. A nyugalmi- és terheléses EKG-val, a Holter-monitorozással, a szívultrahanggal és más vizsgálatokkal gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek keretében akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, vagy szükség esetén kiderülhet, hogy pacemakerrel lesz szabályozható a szívritmus.

Az alacsony pulzust sokan nem veszik olyan komolyan, mint azt, amikor szapora a szívverés, ugyanakkor kardiológiai szempontból fontos a kivizsgálás ebben az esetben is, hiszen fontos annak a kiderítése, hogy mi áll az alacsony pulzus hátterében. Az ok megtalálásával és a megfelelő kezelés megkezdésével a pulzus normalizálódhat.

Forrás: 

Tannenbaum L, Long B., Electrocardiogram essentials: Bradycardia., Am J Emerg Med. 2025 Jul 13;97:58-64. 

Hafeez Y, Grossman SA.,  Sinus Bradycardia., 2023 Aug 7. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2025