Mikor szükséges rendszeres ellenőrzés szívbillentyűbetegség esetén?

Milyen betegségei, eltérései lehetnek a szívbillentyűnek?

A szívben négy billentyű található: a mitrális, a trikuszpidális, az aortabillentyű és a pulmonális billentyű. Ezek betegségei alapvetően két fő csoportba sorolhatók:

• Billentyűszűkület (stenosis): ilyen esetben a billentyű nem nyílik ki megfelelően, ezért a vér nehezebben áramlik át rajta. Olyan tünetek jelentkezhet emiatt, mint például a légszomj, a fáradékonyság, a mellkasi fájdalom, a szédülés vagy az ájulás (különösen súlyos aortaszűkület esetén).
• Billentyűelégtelenség (regurgitáció, insufficiencia): ez azt jelenti, hogy a billentyű nem zár megfelelően, ezért a vér egy része visszaáramlik. Lehetséges tünetként felmerülhet légszomj, szívdobogásérzés, a terhelhetőség csökkenése és lábdagadás.

Emellett léteznek még veleszületett billentyű-rendellenességek, billentyűsüllyedés,  billentyűgyulladás és -fertőzés, és előfordulhat életkorral összefüggő meszesedés, ami esetleg degeneratív szűkülethez vezethet.

Mikor okoznak panaszt?

Az enyhe billentyűeltérések gyakran teljesen tünetmentesek. Sok esetben csak a sztetoszkópos hallgatózás során hallott szívzörej vagy a szívultrahang vizsgálat deríti ki őket. A súlyosabb eltérések viszont feltűnő panaszokat is okozhatnak.
- A szívultrahang kiemelkedően fontos vizsgálat olyan panaszok esetén, mint a szabálytalan vagy erős szívdobogásérzés, a mellkasi fájdalom, a szédülés vagy az ájulás. A vizsgálat segítségével részletesen megítélhető a szívbillentyűk szerkezete és működése, a szívüregek mérete, a szívizom mozgása, valamint a szív pumpafunkciója. Emellett információt nyújt a szívizom rugalmasságáról és merevségéről is. Ha a hagyományos szívultrahang nem ad kellően pontos képet az eltérésről, további képalkotó vizsgálatok válhatnak szükségessé, például színes 3D ultrahang, nyelőcsövön keresztül végzett ultrahang (TEE) – amely során a vizsgálófejet a nyelőcsőbe vezetik –, illetve szív MR. A különböző vizsgálatok eredményeinek együttes értékelése lehetővé teszi a szívbillentyű-betegségek pontos diagnózisát, és segít a megfelelő kezelés megtervezésében – ismerteti a kardiológus.

Diagnózis után fontos a rendszeres ellenőrzés

- A legtöbb esetben szükséges valamilyen rendszeres kardiológiai ellenőrzés, még akkor is, ha a szívbillentyűbetegség enyhe és nem okoz panaszokat. Ennek az az oka, hogy a billentyűhibák gyakran lassan, évek alatt változnak. A beteg sokáig tünetmentes lehet, miközben a szív alkalmazkodik a terheléshez, ezért a rendszeres kontroll segít időben észlelni a romlást vagy a szív működésében bekövetkező változásokat. Az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy időben felismerjük, ha a billentyűhiba súlyosbodik, ha a szív üregei tágulnak, ha a szív pumpafunkciója romlik, ha ritmuszavar alakul ki vagy ha elérkezik a műtéti vagy katéteres beavatkozás optimális időpontja - mondja dr. Müller Gábor, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. - Ugyanakkor a rendszeresség nem mindenkinél ugyanazt jelenti.

• Enyhe, stabil eltérés esetén elegendő lehet többévente egy kontroll.
• Közepes fokú eltérésnél általában gyakoribb, például 1–2 évenkénti ellenőrzés szükséges.
• Súlyos billentyűbetegség esetén akár félévente vagy évente is indokolt lehet a vizsgálat.

Ritka esetekben előfordulhat, hogy egy nagyon enyhe, jelentéktelen eltérésnél a kezelőorvos nem tart szükségesnek rendszeres szakorvosi követést, de ezt mindig az adott diagnózis és a szívultrahang eredménye alapján dönti el.

Dióhéjban

Nem feltétlenül kell minden betegnek ugyanolyan gyakran kardiológushoz járnia, de a diagnosztizált szívbillentyűbetegség általában valamilyen fokú, időszakos kardiológiai követést igényel. Ennek célja, hogy folyamatosan nyomon követhető legyen az állapot és a kezelés mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodjon.

Tudástár:

https://www.cdc.gov/heart-disease/about/heart-valve-disease.html

https://www.nhlbi.nih.gov/health/heart-valve-diseases/types

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)