Mitől ugrálhat a pulzusa és mikor lehet szüksége Holter EKG-ra?

Természetes okok a hirtelen kiugrások mögött

- Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „bírja” a miocitákat. Ennek következtében emelkedik a pulzus, vagyis növekszik a percenkénti szívverések száma. Általános tapasztalat, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szívünk, megemelkedik a pulzusunk. Ezt érezhetjük például érzelmi stresszhelyzetben (akár pozitív előjelű helyzetben is), fizikai aktivitás során (minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus) és akár hirtelen testhelyzetváltozáskor (egy gyors felállás is megemelheti a pulzust). Ugyancsak kiugró pulzust tapasztalhatunk például egyes gyógyszerek és drogok hatására, hormonális változások miatt és erre érzékenyek akár jelentősebb időjárásváltozáskor is. 

A hosszú távon tapasztalható emelkedés okai

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot is, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

• mozgásszegénység, ülő életmód,
• nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• vérnyomás problémák,
• hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.

- A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben - mondja Müller doktor. - Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei, például tüdőembólia, illetve egyes szívbillentyű problémák, és nem ritkán szívritmuszavar áll a háttérben. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk „csak” a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése.

Mi segítheti a diagnózist szívritmuszavar gyanúja esetén?

- Amikor a szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkezik egy beteg, amit sokszor úgy ír le, hogy „ugrál a pulzusa”, nagyon fontos alaposan kikérdezni többek közt arról, mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, és milyen hatással vannak a panaszai a mindennapjaira. Az anamnézis során nyert információk alapján döntjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz – ismerteti dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa. – Szükség lehet többek közt terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és természetesen nyugalmi EKG-ra is. Ahhoz azonban, hogy megfigyelhessük, hogyan működik a szív egy hosszabb időszakban, a mindennapokban, elrendelhetünk 24 órás, sőt akár 7 napos Holter EKG monitorozást is egy hordozható készülék segítségével. A folyamatos megfigyelés során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A napokig tartó Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)