A szívritmuszavar sokszor csak tünet, kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni

Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

Pajzsmirigy-, cukorbetegség, stressz és elhízás is okozhatja

„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos. Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a kövérek között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték.  „Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

További betegségek, hordozható EKG és stressz teszt

 Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.

A kezeletlen ritmuszavar életveszélyes szövődményei

Nagyon gyakran, a szívritmuszavar nem okoz különösebb panaszt, sőt sokszor azok sem érzékelik a tüneteket, akiknél életet veszélyeztető ritmuszavar áll fenn. Esetenként, csak rutin orvosi vizsgálat során derül fény a problémára.  „Mivel a szív működésének a rendellenességeit a beteg sokszor nem is érzi, de a későbbi szövődmények már életveszélyesek lehetnek, (stroke, embóliák) ezért igen fontos, hogy ez mielőbb kiderüljön, és az érintett szakorvoshoz forduljon kivizsgálás céljából. Szeretném kiemelni, hogy aki ebben a betegségben szenved, nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen, az életviteli változtatások szükségességével is. Ugyanis abban az esetben, ha a páciens nem változtat életmódján, előbb-utóbb újra szembe kell néznie a betegséggel. ” figyelmeztet Dr. Vaskó Péter, kardiológus.

 Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)