Légszomj, fáradtság? Szisztolés szívelégtelenség tünete is lehet

Milyen tünetek utalhatnak szisztolés szívelégtelenségre?

Szisztolés szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szív nem pumpál elég hatékonyan, ugyanis nem képes megfelelő erővel összehúzódni. (Szemben a diasztolés szívelégtelenséggel, amikor a pumpafunkció normálisan működik, de a szív nem képes teljesen megtöltődni vérrel.) Mivel tehát a szisztolés szívelégtelenség esetén a vér nem tud megfelelően cirkulálni a testben, a szervezet nem jut elég oxigénhez, vagyis nehézzé, megterhelővé válik a légvétel, különösen fizikai aktivitás során.

• A légszomj, a nehézlégzés ugyanakkor csak egy bizonyos előrehaladottabb fázisban jelentkezik, tudniillik a szisztolés szívelégtelenség az 1. fázisban semmiféle problémát nem okoz.
•  A 2. stádium az, amikor fizikai aktivitásra jelentkezik a kimerültség, a légszomj, de ez pihenés után gyorsan rendeződik.
• A 3. fázisban szinte már csak nyugalomban nem jelentkeznek tünetek, és a mindennapi tevékenység is kimerültséghez, erős szívdobogás érzéshez és légszomjhoz vezet. 
• Amikor pedig a beteg már pihenés közben is tapasztalja a panaszokat, és minden egyes tevékenység kimeríti, a 4. stádiumról lehet beszélni.

Ezeken a tüneteken kívül megjelenhet még köhögés, koncentrációs nehézség, nappali álmosság, súlygyarapodás, ödémák és az ujjak, az ajkak kékes elszíneződése.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

- Amikor valaki olyan tünetekkel érkezik, amelyek szisztolés szívelégtelenségre utalhatnak, a kikérdezés során a panaszokon túl a család kórtörténetére is rákérdezünk, ugyanis ez a betegség örökölhető. Ugyancsak genetikailag meghatározott lehet a cukorbetegségre, magas vérnyomásra való hajlam, amely betegségek kiindulópontot jelenthetnek a bal kamrai szívelégtelenséghez. Ugyanakkor természetesen más okok is hozzájárulhatnak ehhez a problémához, mint például lezajlott szívinfarktus, szívkoszorúér betegség vagy egy, a tüdőben jelenlévő vérrög. Éppen ezért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, hiszen tudnunk kell, mi vezetett a rendellenességhez, jelen van-e valamilyen strukturális szívbetegség – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.- Szükség lehet többek közt nyugalmai és terheléses EKG-ra, laborvizsgálatokra, CT- és MRI-vizsgálatokra, Holter EKG-vizsgálatra és esetleg más, speciálisabb diagnosztikus eljárásokra is.  

Az életmód és a gyógyszeres segítség is fontos

A szisztolés szívelégtelenségnek nincs konkrét gyógymódja, de sokat lehet és kell is tenni az állapotromlás megakadályozásáért, az életminőség javításáért. Vaskó doktor elsődlegesen azokra az életmódbeli elemekre hívja fel a figyelmet, amelyek alapvetőek a szív egészségéhez, jobb működéséhez:

• az egészséges testsúly fenntartása, visszaállítása,
• rendszeres, nem túl megerőltető fizikai aktivitás,
• dohányzás befejezése, alkohol visszaszorítása,
• stresszkezelés,
• alvásproblémák, különösen az alvási apnoé kezelése.

Az életmód reformján túl azonban szükséges lehet gyógyszeres kezelés is, amellyel hatékonyabbá tehető a szív pumpafunkciója, erősíthető a szív munkája és lassítható az állapot romlása. Egyes esetekben szóba kerülhet valamilyen műtéti megoldás is. Ahogyan pedig szinte minden betegségnél, a szisztolés szívelégtelenségnél is igaz, hogy minél korábban sikerül felismerni a rendellenességet, annál többrétű és hatékonyabb kezeléssel lehet segíteni a szív működését. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)