Mellkasi fájdalom nyugalomban? Ilyen kardiológiai okai lehetnek

A mellkasi fájdalom nem csak szív eredetű lehet

A mellkasi fájdalom kardiológiai szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. A fájdalomnak nagyon sok oka lehet, a traumától kezdve a mellhártyagyulladáson keresztül a gerinc- és mozgásszervi problémákig, a refluxig, akár a pánikrohamig. A konkrét betegség felismerése és megkülönböztetése, az ún. differenciál diagnosztika szakorvos feladata.
- A beteg panaszainak részletes elemzése és a fizikális vizsgálat után kell dönteni az orvosnak a további vizsgálatokról. Már itt fel kell, hogy merüljön, hogy vajon kardiológiai vagy más betegségről van szó, hiszen nem mindegy, hogy a beteget tüdőgyógyászhoz, reumatológushoz, gasztroenterológushoz vagy kardiológushoz irányítják. Érdemes a páciensnek is végig gondolnia, mikor és hol lép fel a mellkasi fájdalom, összefügg-e a légzéssel, vagy testhelyzetváltozással, éjszaka is jelentkezik-e, mennyi ideig tart, mire szűnik meg – hangsúlyozza Vaskó doktor. – Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Iszkémiás szívbetegségek a háttérben

Iszkémiás szívbetegségeknek (ISZB) nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) kimutathatóan szerepet játszik. Az ISZB kialakulásában jelentős hangsúlyt kap az egészségtelen életmód, ugyanis ezek a faktorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ez pedig nyilvánvalóan szűkítik az erek átmérőjét, tehát akadályozzák a véráramlást. Mindezek végeredményeként pedig nem jut elég vér és ezzel oxigén a szívhez, vagyis kialakul a szívizom elégtelen vérellátása, az iszkémia.
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfort érzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Az iszkémiának különböző megnyilvánulási formái lehetnek. A szívizom-iszkémia járhat tünetekkel (angina pectoris, ingerképzési és/vagy ingerületvezetési zavar, heveny szívelégtelenség), illetve a klinikai tünetek hiányozhatnak is. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama, illetve a kialakuló károsodás jellege. Minél gyorsabban születik diagnózis, annál eredményesebb kezelésben részesülnek a koszorúérbetegek, annál kisebbre csökkenthető egy későbbi szívinfarktus vagy szívelégtelenség kockázata.

Mi a különbség az angina és a szívinfarktus közt?

Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. (Nyugalomban jelentkező panasznál ki lehet zárni az ún. effort anginát, ami azt jelenti ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom terhelésre jelentkezik és rendszerint ugyanannál a terhelési fokozatnál. Az ilyen fájdalom a pihenésre, vagy már kezelt betegnél nitrát spray után rögtön megszűnik.)
Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség nyugalmi mellkasi fájdalomnál?

- Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis az EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például a terheléses EKG-t nem is lehet elvégezni - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, általában érdemes elvégeztetni egy nagylabort, nyugalmi EKG-t és egy szívultrahangot is. Terheléses EKG-ra akkor van szükség, ha a mellkasi fájdalom nem nyugalomban, hanem fizikai aktivitás hatására jelentkezik. 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)