Szívinfarktus után ugyanolyan életet élhet, mint előtte? Itt a válasz!

Ágynyugalom helyett rehabilitációs program

Szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javul a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdődik a mozgatás és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tart – ez ma már bizonyított tény. Tehát már rég nincs szó a 100 évvel ezelőtti elképzelésről, ami hathetes ágynyugalmat írt elő. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv az, ami leginkább előkészíti a későbbi jó életminőséget, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, jelentősen csökkentve egy második szív-érrendszeri esemény bekövetkezésének kockázatát.
A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon az élvonalba tartozik. A magas fokú szervezettségnek és a centrumoknak köszönhetően, ahol a koszorúér festését, tágítását és az ún. sztent beültetését azonnal el tudják végezni, helyreállítva a koronáriák keringését. Azonban a hosszabb távon mért életkilátások nem annyira jók, mint Európa fejlettebb országaiban, és ez az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint az életmód nem megfelelő kialakítása miatt lehet így.

Élhetünk-e ugyanúgy szívinfarktus után, mint annak előtte?

Szívinfarktus után már a kórházban elkezdődik a rehabilitáció a gyógytornász és a kardiológus irányításával, majd ez folytatódhat szanatóriumban vagy járóbeteg szakambulancián. Amikor azonban ez a szakasz is lezárul, a páciensre van bízva, hogyan folytatja az életét, aki azonban gyakran nem látja tisztán a helyzetet. Aki ugyanis azt az életmódot szeretne folytatni, amely - az esetek többségében - az infarktushoz vezetett, az valószínűleg nem számíthat jobb kimenetelre, mint korábban. Vagyis infarktus után nagyon alaposan fel kell mérni nem csak egészségi, de az életmód kockázatokat is és erre alapozva fel kell építeni egy új, egészséges életmódot. Nagyon gondosan és biztonságosan ajánlatos beépíteni a mindennapokba a mozgást, kialakítani az étkezést, esetleg leadni a plusz kilókat (amelyek szív-érrendszeri kockázati tényezőnek számítanak), leszokni a dohányzásról és kezelni a minket érő stresszt, és ebben érdemes szakemberekre bízni magunkat.

A gyógyszer önmagában nem elég

- A kardiológiai rehabilitáció nem csupán a szükséges gyógyszerek elrendelését jelenti, jóval több annál – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa. Alapvetően öt kiemelt területre kell koncentrálni.

Kardiológiai és életmód felmérés

Ahhoz, hogy valaki hatékonyan és egyben biztonságosan részt vehessen a hosszú távú kardiológiai gondozásban, gondos állapotfelmérésen kell részt vennie, amelynek alapja természetesen a kardiológiai kivizsgálás. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő mozgás- és étkezési terv is megszülethessen, bizonyos esetekben szükség lehet más szakorvosi eredményekre is (például ortopédiai és endokrinológiai), valamint olyan speciális vizsgálatokra, mint a terheléses EKG, hogy minél inkább csökkenthető legyen a kockázat.

Rendszeres orvosi kontroll

Több szív-érrendszeri betegség és állapot esetén el kell fogadni, hogy ezentúl folyamatos kardiológiai ellátásra, gyógyszerszedésre van szükség. Mivel azonban az állapot változhat – a kardiológiai rehabilitáció következtében sokszor pozitívan – időről időre szükséges a kontroll. Ilyenkor van lehetőség az alkalmazott terápia ellenőrzésére, az esetleges módosításokra.

Mozgásterápia

Szívbetegségek esetén, műtétek után általában elmondható, hogy az ismert napi 10 ezer lépés alapvető, de a kardiomozgást, mint tempós séta, biciklizés, evezés, kocogás, érdemes kiegészíteni izomerő fejlesztéssel is, erre épül a mozgásterápia. Mindez akár fárasztónak is tűnhet egy szívbeteg számára, de a rehabilitációban dolgozó szakemberek, a mozgásterapeuta, a gyógytornász nem csak a biztonságra, de az élvezhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Táplálkozásterápia

A szív-érrendszeri betegeknek kidolgozott táplálkozásterápia több, mint az általánosan ajánlható DASH diéta. Hiszen itt nem csak a zsíros húsok és feldolgozott, sós élelmiszerek visszaszorítása a cél, de a szív-érrendszer szempontjából fontos rostok, ásványi anyagok és vitaminok beépítése, és szükség esetén a súlycsökkentés is – ami önmagában is kockázati tényező. Ráadásul a dietetikus által kidolgozott személyre szabott étrend nem csak a hasznosságot tartja szem előtt, de az egyéni ízlést és lehetőségeket is.

Pszichés támogatás

A hosszú távú programok egy sarkalatos pontja a pszichés támogatás, amely többek közt a rossz szokások lecserélésében, az egészséges életmód melletti kitartásban és a stressz hatékony kezelésében is segít.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/conditions/heart-attack/recovery/

https://www.cdc.gov/heart-disease/about/cardiac-rehabilitation-treatment.html

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)