Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.
Az örökletes és az életmódbeli rizikófaktorok is fenyegetőek
A genetika szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nem sem, ugyanis közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke.
Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség ugyancsak jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület szintén igen súlyos következményekkel járhat a szív- érrendszeri betegségek szempontjából. A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya is erősen hathatnak a betegségek, így a szívinfarktus kialakulására, ám ezek a tényezők életmóddal befolyásolhatók.
- A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
A legfontosabb vizsgálatok
Szakorvosi vizit
A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapotát vizsgálja az orvos, a vérnyomás, a pulzus értékei, a manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel és a nyugalmi EKG már fontos információkkal szolgálnak.
Nagylabor vizsgálat
A nagylabor vizsgálatban benne foglaltatik a vércukor-, koleszterin-, vese-és májfunkció-, pajzsmirigyfunkció-vizsgálata, a vérkép- és vizelet-elemzés. Az így kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
Terheléses EKG
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak. Így ellenőrizhető a szív vérellátása, vagyis az, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.
Szívultrahang
Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.
Boka-kar index
Az erek meszesedésének kimutatására szolgál az úgynevezett doppler vizsgálat. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.
Carotis (nyaki ér) doppler
A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Így pontos képet kaphatunk a kisvérkör állapotáról, az agyba jutó vér mennyiségéről. Az eredmények függvényében kalkulálható egy stroke rizikófaktor is és a kezelés további fázisai is. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.
Arteriográf
A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat szintén az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról / merevségéről, és a szív munkájáról is.
- Ezen kívül, szükség esetén 24 órás Holter EKG is szükséges lehet, amivel nemcsak a ritmuszavart, hanem az ún. ST-depressziót is lehet látni és mérni – ismerteti Vaskó doktor.
Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
Téma szakértője
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász- Specialitások:
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Kapcsolódó
orvos válaszol bejegyzésünk
Pontos választ csak egy kardiológiai, belgyógyászati vizsgálat után tudok adni.
Ambulanciánkon ezeket készséggel elvégezzük.
Üdvözlettel:
Dr.Vaskó Péter
Kapcsolódó oldalak
Pitvari sövényhiány
Bizonytalan mellkasi fájdalom
Coverex
Páciensek mondták
A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi.
